qProtect - Protect 4 Life - antioxidáns tabletta komplex kivitelben
Antioxidánsoknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek segítenek a többszörösen telítetlen zsírsavak káros szabad gyökökkel szembeni védelmében, így elôsegítve a sejtek, szövetek normál mûködésének megôrzését. A vitaminok közül a retinol, a béta-karotin, a C- és az E-vitamin, a nyomelemek közül a szelén, a cink és a mangán rendelkezik antioxidáns tulajdonsággal. A készítményben a béta-karotin, a C- és E-vitamin, valamint a szelén gondoskodik elsôdlegesen az antioxidáns hatásról.
A készítmény másik fô alkotója a Ginkgo biloba. Már 200 millió évvel ezelôtt is létezett, azóta alig változott, így akár élô kövületnek is tekinthetjük. Korunk tudománya is elismeri a ginkgo széles körû egészségvédô hatását. E különleges növény amellett, hogy szintén erôteljes antioxidáns hatású, flavonoidjai által elôsegíti a keringési rendszer normális mûködését, a megfelelô véráramlást, így a sejtek oxigénnel és tápanyaggal való ellátottságát, támogatva ezáltal a testi-szellemi frissesség megôrzését.
A maximálisan elérhető életkor, illetve élettartam fajspecifikus. Az emberé jelenlegi tudományos megállapítások szerint 120 évre tehető. Ezzel szemben az európai országok népességének átlagos életkora kb. 70-75 év, Magyarországon mindössze 65 év. A statisztikai adatok szerint az átlagéletkor jelenleg Japánban a legmagasabb: férfiaknál 75-80, nőknél 80-85 év. A két adat között, a várható élettartam és az aktuális átlagéletkor között nagy a különbség. Ha az ember várható élettartama ilyen hosszú, s a világ népességének átlagáletkora ennyivel rövidebb, akkor mi emberek valamit súlyosan elhibázunk...
teljes cikk elolvasása
Minden élôlény élete a megtermékenyítéstôl a halálig tartó, fajra jellemzô folyamat. A legtöbb fajnál a születés jelzi az önálló élet kezdetét. Az ember esetében kb. 25 éves korig egy építô jellegû fejlôdési-növekedési szakasz állapítható meg, de a genetikailag programozott, ún. biológiai érés (maturáció) egyes szervekben még tovább tart. Az ember személyiségének egyedi alapjellegzetessége pedig soktényezôs szocializáció révén alakul ki, és ez egy egész életen át „alakítható, fejleszthetô". Ily módon az idôsödés és öregkor nem törvényszerûen jár a személyiség hanyatlásával! Kimondható, hogy az öregedés természetes folyamat, de ugyanakkor a romló életminôség már nem szükségszerû! Jó példa erre, hogy a nem öreg szervezetben is „megöregszenek és pusztulnak" egyes sejtek és szövetek, és hétéves ciklusok keretein belül egész szervezetünk „átalakul". Mi azok maradunk, akik vagyunk, és mégsem ugyan-azok, mint hét évvel korábban. Bizonyos korban reproduktív (szaporodási) szerveink nemzésképtelenné módosulnak (nôknél menopauza). Ugyanakkor szellemi mûködésünk az emberi élet legutolsó szakaszáig fennmaradhat. Ez azt jelenti, hogy az IQ-val mérhetô intelligencia bôvülhet az ún. életúti, tapasztalati- élményi EQ-val mérhetô személyiségfejlôdéssel (életbölcsességgel). Egyes feltételezések szerint a sejtek öregedését a sejt élete során felhalmozódó, ki nem javított „hibák" okozzák. Ebben óriási szerepe van az enzimhiányos, rossz emésztésnek, a hiányzó antioxidánsoknak és nyomelemeknek és a bioinformációk nem megfelelô körforgásának. Feltehetôen minden sejt élete csak egy elôre meghatározott ideig tarthat, és ha a környezeti hatások nem károsítanák ôket, akkor ezt az idôtartamukat meg is érhetnék, azaz kitölthetnék a rájuk szabott biológiai idôkeretet. Összegzésként a következô mondható el: A sejtek öregedésében fontos szerepet tölthetnek be a „genetikai anyag önmagától végbemenô (spontán) mutációi". Az emberi szervezetben naponta kb. egymillió sejtben megy végbe mutáció, ezek jelentôs része mûködô géneket érint, és elônytelen, ún. kockázati változást okoz. A napi mutációk számát a káros környezeti változások és hatások egész arzenálja növeli, mint például a dohányzás, az alkohol, a vegyszerek, az UVB- és a radioaktív sugárzások stb. A sejtbeli önjavító mechanizmusok ellenére a mutációk fölhalmozódnak, és ez a sejt mûködésének sérüléséhez, végsô soron halálához vezet.
A leépülés jellemzői:
Az alapvetô élettani rendszerek homeosztázisának fokozatos beszûkülése, majd elvesztése (immunrendszer, neuroendokrin rendszer stb.).
• „Salakanyagok", mérgek, bomlástermékek, szabad gyökök és ártalmak fokozódó felhalmozódása.
• A helyreállító rendszer kimerülése miatt fellépô sejtkárosodás.
• A jelzô és válaszoló (szignálmûködési) rend- szer, valamint ezek idegrendszeri biztonságának hibásodása, tévedései.
Szakítsunk azonban azzal a tudatunkban mélyen gyökerezô felfogással, amely az öregedést a hanyatlással és a leépüléssel azonosítja. Természetesen létezik a betegség, az elesettség, ezek azonban szomorú példák, nem nevezhetôk sorsszerûségnek vagy szükségszerûségnek. Sokkal építôbb jellegû, ha a nyugdíj utáni életet is aktívnak és értelmesnek képzeljük el. A pozitív
gondolkodás azt teszi lehetôvé, hogy megfogadjuk Horatius tanácsát, és „minden órának leszakítjuk a virágát". Életünket nem tartjuk teljesen a kezünkben, de nagyon sok területét mi magunk határozzuk meg. Ehhez azonban optimista alapállás szükséges.
##TERMEKEK##
Mit tehetünk?
Mai ismereteink szerint számtalan lehetôség van az öregedési folyamat lassítására és kellemetlen következményinek csökkentésére is. Ezek közül hadd említsünk néhányat: helyes táplálkozás, antioxidánsok, bizonyos vitaminok, nyomelemek, emésztôenzimek és különleges gyümölcsök, gyógynövények igénybevétele, takarékos anyagcsere, testedzés, észtorna, életöröm. Az elmúlt évek kutatásai egy dolgot mindenképpen bebizonyítottak: aki maga is tesz valamit testi-szellemi egészsége megôrzéséért – lehetôleg még legjobb éveiben –, az sokkal jobb lapokat tart a kezében. A megoldás tehát nem bonyolult, és mindenki számára hozzáférhetô.
Az öregedés elleni védelmet elsôsorban az antioxidánsok jelentik: az E- és a C-vitamin, a szelén és a cink. A szabadgyökök és az antioxidánsok egyensúlya szervezetünk mûködésének elôfeltétele. A két vegyületcsoport közötti egyensúly fennállása egészségünk záloga, felborulása pedig számos betegség kialakulásának a jele. A felborult egyensúly helyreállítása a legtöbb betegség gyógyulásának felgyorsulását eredményezi. Ezért rendkívül fontos az antioxidánsok, bizonyos vitaminok, nyomelemek és gyógynövények rendszeres szedése. Az egyedi vitaminok pótlása helyett azonban jóval hatékonyabbak az összetett (komplex) készítmények, amelyek szinergikus hatást fejtenek ki, ezáltal a legkedvezôbb összetételben, valamint a kelleténél se több, se kevesebb, ún. orthomolekuláris mennyiségben tartalmazzák az életminôséget javító anyagokat. Ilyen összetett formula a CaliVita termékei közül a Senior Formula, és mellette még más összetett készítmények is, mint például a Protect 4 Life, a Mega Protect 4 Life, a Super Mega 50, a vércsoportok szerint összeállított készítmények, a New Life és a Lion Kids multivitaminok is. Anyagcserénk tehát enzimekre van utalva, a „minél több, annál jobb" mottó szellemében. Minél több enzim áll rendelkezésünkre, annál életerôsebbek vagyunk – mindenekelôtt akkor, ha az ún. „szubsztrátumok" is minden menynyiségben rendelkezésünkre állnak. Az emésztôenzimek esetében szubsztrátum alatt táplálékunknak azokat az alkotórészeit értjük, melyek az enzimek hatására az anyagcsere során átalakulnak vagy megemésztôdnek, tehát: a fehérjéket, a szénhidrátokat, a zsírsavakat, a vitaminokat és az ásványi anyagokat.
Az emberiség történetében az élet meghosszabbításának keresése jóval korábbra nyúlik vissza, mint Ponce de Leonnak az örök ifjúság mitikus forrása utáni kutatása. Az utóbbi évtizedekben sikerkönyvek lettek azok a mûvek, amelyek az élet meghosszabbítása céljából vitaminok, ásványi anyagok, hormonok, gyógyszerek és egyéb anyagok szedését propagálták. Hogy ezek a tanácsok hatnak-e majdan az élettartamra, az még a jövô titka. De az öregedési folyamat lelassítására, az idô elôtti öregedés megelôzésére és az életminôség javítására szolgáló tanácsok józanok, értelmesek, és az elmúlt két évtized gyakorlatában máris bizonyítottak.
teljes cikk elolvasása
A jelenleg várható és maximális élettartam
Aszületéskor várható átlagos élettartam alatt az adott populációban az egyén által átlagosan élt évek számát, míg a maximális élettartam alatt az adott fajra jellemzô leghosszabb megérhetô idôt, a maximális életévek számát értjük. A statisztikai adatok szerint a felszínen úgy tûnik, hogy például az Egyesült Államokban lenyûgözô eredmények születtek a 20. században az életkilátások kiterjesztése terén. 1900-ban a várható élettartam mindössze 45 év volt. Jelenleg ez férfiaknál 71, nôknél 78 év (Magyarországon a férfiaknál 65,3 év, a nôknél 74,5 év). Azonban ha ôszintén és propagandától mentesen megvizsgáljuk, hogy minek is köszönhetô ez a növekedés, akkor az a lesújtó tény bontakozik ki belôle, hogy szinte teljes egészében a csecsemôhalál csökkenésének tudható be! A csecsemôhalál tekintetében korrigált adatok szerint az életkilátások mindössze 3,7 évvel javultak a 20. században! A maximális élettartam viszont változatlan maradt a század során. (Changes in U.S. Life Expectancy. Statistical Bull Jul/Sept (1994): 11–17.) Nem igazán szívmelengetô adatok, nemde?
Mi okozza az öregedést?
Erre a kérdésre a gerontológiai (az öregedés tudománya) kutatásoknak köszönhetôen gyorsan érkeznek a válaszok.
Az öregedésre vonatkozóan alapvetôen kétféle elmélet létezik: a programozottsági elméletek és a károsodási elméletek.
A programozottsági elméletek állítása szerint van egy beépített genetikai óránk, amelyik becsenget az öregedés kezdetekor, míg a károsodási elméletek szerint az öregedés a sejteket és a genetikai állományt ért károsodás következtében jön létre. Mindkettô igaz lehet. Úgy tûnik, az ilyesfajta nyilvánvaló kettôsségek ismétlôdnek a tudományban. Vegyük példának a fény kettôs természetét: a fény részecske is és hullám természetû is egyszerre. Nos, az emberi öregedés mind a programozott sejtélet, mind pedig a sejtkárosodás (programozott sejthalál, apoptózis) eredménye.
Ginkgo biloba páfrányfenyő kivonat
A páfrányfenyô - Gingko biloba fa (Lat. Salisburia adantifolia) a Föld legrégebbi élô fafajtája. Botanikailag se nem lombhullató, se nem tulevelu fa, hanem a Gingkocea fajhoz tartozik. Pontosabban a Gingkoacea család egyetlen túlélô faja. A páfrányfenyô több mint 200 millió évig követhetô visszafelé egészen a Perm-kor fosszíliáinak korába, és több száz millió évesen bolygónk legidôsebb fafaja. Ebbôl eredôen Charles Darwin „élô ôskövületnek“ nevezte. Az ázsiai térségben Istenek fájának nevezik a neki tulajdonított védôerô miatt.
A Gingko biloba az elmúlt évmilliók minden viszontagságát teljesen sértetlenül élte át. Betegségekkel és kártevôkkel szemben rendkívül ellenálló, sôt az egyes példányok akár 1000 évet is megélhetnek. Amikor 1945-ben Japánban, Hirosima felett ledobták az atombombát, egyedül egy Gingko biloba fa élte azt túl, amely egy évvel késôbb genetikai elváltozások nélkül ismét kihajtott. A fát e csodával határos jelenség miatt vizsgálták a kutatók, hatóanyagát pedig az orvostudomány szolgálatába állították. Manapság a páfrányfenyôt díszfaként ültetik, mivel ott is megmarad, ahol más fák gyorsan elpusztulnak. A Gingko a rovaroknak, a betegségeknek és a környezetszennyezésnek legjobban ellenálló fafajta. Emiatt gyakran ültetik a városokban, az utak mentén. Így a Ginkgo a hosszú élettel és a szennyezett környezettel szembeni ellenállással kapcsolódik össze. Érdekes megfigyelni, hogyan támogatja a hosszú életet, és segít nekünk megbirkózni egyre hanyatló környezetünkkel. A speciális ginkókivonat a legmodernebb eljárással készül a Gingko biloba fa leveleibôl. A koncentrátumot számos kivonási, elválasztási és surítési folyamattal állítják elô. A normális agymuködés alfája és ómegája a jó vérellátás. A vérellátás enyhe zavara már feledékenységet és a koncentráció csökkenését okozhatja. A vérkeringés tartós romlása a fejfájástól a szédülésig és a fülzúgástól az eszméletvesztésig okozhat panaszokat. A három percnél tovább tartó súlyos agyi vérkeringési zavar során az idegsejtek elhalnak, amely maradandó károsodást okoz.
A Gingko biloba javítja a vér áramlási (rheológia) tulajdonságait, amely így az agy oxigénellátását és ezzel annak teljesítményét javítja. A ginkólevelek standardizált 24%-os ginkó flavo-glikozidokat és 6%-os terpenoidokat tartalmazó kivonatának agyi keringési elégtelenség kezelésében tapasztalható hatását több mint negyven kettôs vak kísérletben vizsgálták. Kimutatták, hogy a Ginkgo biloba kivonata (GBK) az agyi keringési elégtelenség és a csökkent mentális teljesítmény következôkben felsorolt tüneteit jelentôsen mérsékelte: rövidtávú memória kiesése, szédülés, fejfájás, fülcsengés, éberség hiánya, depresszió.
Egy komplex, áttekintô tanulmányban több mint negyven, a GBK agyi keringési elégtelenség kezelésében játszott szerepérôl készült vizsgálatot elemeztek. Az elemzés eredményei szerint a GBK hatékonyan enyhíti az agyi keringési elégtelenség valamennyi tünetét, köztük a csökkent mentális muködés (senilitas) tüneteit is. A GBK-t összehasonlíthatónak találták azokkal a gyógyszerügyi hatóság (FDA) által jóváhagyott gyógyszerekkel, amelyeket az agyi keringési elégtelenségben és az Alzheimer-kór kezelésében használnak. Úgy tunik, hogy a Ginkgo biloba kivonata az agyi vérátáramlás, ezáltal a cukor- és oxigénfelhasználás növelésével feltételezhetôen enyhíti a „korral járó“ tüneteket, illetve hatékony védelmet nyújt kialakulásuk ellen.
A Gingko Biloba fő terápiás felhasználási területei:
- agyi keringési elégtelenség
- elbutulás (szenilitás)
- depresszió
- impotencia
- a belsôfül mûködési zavarai (szédülés, fülcsengés stb.)
- sclerois multiplex
- idegi fájdalmak (neuralgia, neuropathia)
- perifériás keringési elégtelenség (fájdalmas bicegés, Rayneaud-szindróma)
- menstruáció elôtti tünetegyüttes (PMS)
- a recehártya elfajulása (macularis degeneratio, retinopathia diabetica)
- a véredények sérülékenysége
Rohanó világunkban sejtjeink védelme különös figyelmet igényel. Számos veszély leselkedik ránk, melyek nagy része civilizációs eredetû. Gondoljunk csak bele, napjaink mekkora részét teszi ki a szmoggal, dohányfüsttel, különbözô kemikáliákkal való érintkezés vagy akár a stressz. És akkor még nem beszéltünk a napsugárzásról, mely bizonyos körülmények között szintén sejtkárosító hatású. Sejtjeink védelmével kapcsolatosan napjainkban az embereket leginkább az antioxidáns védelem kérdése foglalkoztatja. Rengeteget hallunk róla, számos tudományos kísérlet, és ebbôl következôen számos vita tárgyát is képezi.
teljes cikk elolvasásaAz élet talán egyik legnagyobb paradoxonja az oxigén létünkben betöltött szerepe. Egyfelôl elengedhetetlen a földi élethez, másfelôl pedig rendkívül nagy reakciókészsége folytán számos káros folyamat elindítója is lehet. Az antioxidáns szó – ahogy a neve is mutatja, „oxidáció elleni"-t jelent. Testünkben minden pillanatban végbemennek ún. oxidációs folyamatok, melyek létfontosságúak szervezetünk normális mûködéséhez, ám lezajlásuk során szabad gyökök keletkeznek. A szabad gyökök párosítatlan elektronnal rendelkezô, nagyon reakcióképes részecskék, melyek – mivel az elektronok rendszerint párban szeretnek létezni – állandó elektronkeresésben vannak. Instabilitásuk miatt a hiányzó elektront a környezetükben levô molekuláktól vonják el, mely során oxidálják azokat, ami a sejtek és szövetek károsodáshoz vezet. Mivel nagyon könnyen lépnek reakcióba, gyakorlatilag bárhonnan képesek elektront „lopni“. A szabad gyökök legnagyobb veszélye nem pusztán a létezésük, hanem az, hogy az elektronjuknak való „pártalálás" során az, akitôl „ellopják", szintén elektronhiányos lesz. A szabad gyökök tehát bonyolult és kiszámíthatatlan reakciók egész sorát indíthatják el, melynek során károsítják a sejtfalakat, magát a sejtet, illetve a nukleinsavakat (DNS) is. Meg kell jegyezni, hogy bár a szabad gyököknek általában a káros tulajdonságairól beszélünk többet, vannak olyan folyamatok is a szervezetben, ahol épphogy jótékony hatással rendelkezhetnek. Fontos szerepük van például a megfelelô immunvédelemben, hiszen falósejtjeink ún. szuperoxid szabad gyököket is felhasználnak a kórokozók ártalmatlanítása során.
Szervezetünk többféle módon védekezik a szabad gyökök hatásai ellen, például alacsony szöveti oxigénnyomással, illetve saját maga által termelt antioxidáns enzimekkel. Normál esetben az antioxidáns védekezés és a szabad gyökök támadása egyensúlyban van. Amennyiben a mérleg nyelve a szabad gyökök hatásai felé billen, kialakul az ún. oxidációs stressz. A szabad gyökök felhalmozódása számos betegség kiindulópontja lehet, ugyanakkor szoros összefüggésben van az öregedés sebességével is. A szabad gyökök keletkezéséhez a felgyorsult világ nagymértékben hozzájárul. Szinte minden negatív civilizációs hatás, beleértve a fent említett szmogot, a kemikáliákat, a stresszt, a káros UV-sugárzást, elôsegíti a szabad gyökök keletkezését. A felszaporodott szabad gyökök ártalmatlanításához nagyobb mennyiségû antioxidánsra van szüksége szervezetünknek. Egyértelmû tehát, hogy minél több ilyen hatásnak vagyunk kitéve, annál nagyobb antioxidáns védelemre van szükségünk.
Hogyan juthatunk antioxidánsokhoz?
Elsôsorban magas antioxidáns tartalmú ételek fogyasztása révén, de számos kiváló minôségû, antioxidánsokat tartalmazó étrendkiegészítô is elérhetô, melyek jellemzôen koncentrált formában tartalmazzák az értékes hatóanyagokat. A CaliVita számos antioxidáns hatású készítményt forgalmaz, mellyel kiválóan elôsegítheti sejtjeinek védelmét a szabad gyökök károsító hatásaival szemben.
Egy doboz tartalma 90 db Protect 4 life antioxidáns tabletta
Adagolás: 1 db antioxidáns tabletta naponta
Összetétel:
Rendelését leadhatja és információt kérhet az ügyfélszolgálati email címen: |